Arany János: Toldi-trilógia

Mint trilógia korántsem egységes műalkotás: három önálló része nemcsak különböző korszak jelentősen eltérő produkciója, de tulajdonképpen műfajilag sem áll egymáshoz közel. Az először keletkezett Toldi népies elbeszélő költemény. Hőse a "legkisebb fiú" lovag lesz, középkor legmesésebb idejében, de megmarad egyszerű, naívan "nép fi"-nak is, aki gyöngéden rajong az anyjáért, aki egyszerre félelmetes természeti erő és meghatóan kedves kamasz, aki farkast, bikát, idegen lovagot könnyűszerrel és fölényesen legyőz, de patriarkális bensőségekkel szalonnázik szolgájával, szíven üti a bánatos özvegy sorsa, és aki csak a nagy király hűséges katonája akar lenni, sem vagyon, sem birtok, sem rang nem nyűgözi. A Toldi csodálatos, egyszerűségében is hallatlanul művészi nyelve, stílusa, kompozíciója ma már archaikus. A mű "homéroszi" derűje, főhősének realista és romantikus vonásokból kikevert vonzó figurája felejthetetlen. Maga Arany is legjobb művének tartotta. Egyúttal ez a mű a legismertebb, legnépszerűbb Arany-költemény is, olvasóinak köre cseperedő gyermekektől az esztétikai ínyencekig tart. Modernebb, áttételesebb, nehezebben megközelíthető a mindössze két évvel később keletkezett Toldi estéje. Látszólag epikus történet ez is, az "első Toldi" főhősének aggkorát, utolsó nagy küzdelmét és halálát beszéli el, valójában inkább egyetlen hatalmas lírai költeménynek, elégiának tekinthető. A balladai drámaiság és epikus részletező kedv találkozik a műben. A Toldi szerelme nem egységes, nem harmonikus alkotás; évtizedek alatt nyomot hagyott rajta Arany költői szemléletének alakulása. Toldi és Piroska szerelmi történetét, vétségüket és megrázó vergődésüket a modern lélekrajz eszközével ábrázolja, s elmélyíti a tragikus megoldásig. | Felolvassa: Virág Tibor (1998) | Megjegyzés: Az utolsó track ráadás Básti Lajos előadásában.