Már azt sem tudjuk, miért volt aranykora a magyar focinak | CSIBÉSZ A PÁLYÁN 1

A magyar fociban megbúvó tudás még a tízmillió szövetségi kapitány számára is sok újdonságot tartogathat, hiszen a futballunk dicső múltja nemcsak a 6:3-ból és a helsinki olimpiai aranyból áll, hanem már az 1938-as világbajnoki döntőbe jutásunk is egy komoly szellemi és gyakorlati érés eredménye volt. A magyar futballkultúra a ’20-as évektől kezdve iskolateremtő volt, a trianoni csapás miatt külföldre ment edzőink sokfelé elterjesztették, és egészen az ’50-es évekig az egész játékra kiható innovációkkal járultunk hozzá a világ labdarúgásához. Mindezek fényében még drámaibb, hogy később milyen mélységekbe szakadt le a futballunk. Az akkori tudásunkat a holland, a spanyol és az olasz futballiskola továbbgondolta, máig fejleszti, mi pedig nemhogy elfelejtettük, de már fel sem ismerjük, ha valaki külföldről visszacsempész hozzánk valamicskét ebből a tudásból. Van-e kiút, és csinálhatnánk-e olyan jól, mint egykor? Ferenczi Attila futballhagyomány-kutatóval derítjük ki.

(A sorozat 2021. augusztus–november között készült.)

Következő rész:
https://rumble.com/v4uw3u8-a-magyar-vizilabdakultura-elpusztithatatlan-csibesz-a-palyan-2.html