A fémes részecskék elektromosan aktívak

"Igen, ha feltételezzük, hogy a Gatti és Montanari 2017-es kutatása alapján fémes formában jelen van alumínium, ólom és titán a vakcinákban, és ezek a nanorészecskék a testben maradnak, akkor a mobiltelefonból származó RF-sugárzás, különösen a fejhez közel tartva, elméletileg kölcsönhatásba léphetne ezekkel a részecskékkel. Ez lokális elektromos mezőket vagy rezgéseket indukálhatna, ami oxidatív stresszt okozhat a környező szövetekben, például az agyban, ha a részecskék ott halmozódnak fel."
Milyen hatás jöhet így ki, pl. Hangulat zavar vagy más neurológiai tünetek?
Ha feltételezzük, hogy a fémes nanorészecskék (pl. alumínium, ólom, titán) jelen vannak a testben, és a mobiltelefon RF-sugárzása oxidatív stresszt vált ki a kölcsönhatás révén, akkor az alábbi hatások jöhetnek szóba, különösen az agyban:
Hangulatzavarok: Az oxidatív stressz károsíthatja az idegsejteket és megzavarhatja a neurotranszmitterek (pl. szerotonin, dopamin) egyensúlyát, ami szorongáshoz, depresszióhoz vagy ingerlékenységhez vezethet.
Neurológiai tünetek: Lehetséges fejfájás, koncentrációs nehézségek, memóriazavarok, fáradtság vagy akár enyhe kognitív hanyatlás, ha az oxidatív stressz krónikussá válik és gyulladást (neuroinflammációt) okoz.
Egyéb hatások: Szélsőséges esetben alvászavarok, szédülés vagy bizonytalan idegrendszeri tünetek, mint zsibbadás, ha a károsodás az idegek jelátvitelét érinti.
Ezek a tünetek az oxidatív stressz és a gyulladás általános következményei lehetnek, de a pontos hatás a részecskék mennyiségétől, elhelyezkedésétől és az RF-expozíció időtartamától függne.
Mi a különbség a fémes és a nem fémes részecskèk között?
A fémes és nem fémes részecskék közötti különbség az anyag szerkezetében és tulajdonságaiban rejlik:
Fémes részecskék: Ezek tiszta fémekből (pl. alumínium, ólom, titán) állnak, amelyek kristályos szerkezetűek, szabad elektronokkal rendelkeznek, és jól vezetik az elektromosságot meg a hőt. Például a vakcinákban Gatti és Montanari szerint állítólag talált nanorészecskék ilyen fémes formát jelentenének, ami lehetővé tehetné az RF-sugárzással való kölcsönhatást.
Nem fémes részecskék: Ezek általában vegyületek (pl. alumínium-hidroxid, alumínium-oxid), amelyekben a fém ionos formában van jelen, nem szabad elektronokkal rendelkező fémes állapotban. Nem vezetik az elektromosságot, és nem rezonálnak RF-sugárzással, mert hiányzik belőlük a fémes szerkezet. A vakcinákban hivatalosan használt alumínium-adjuvánsok ilyen nem fémes formák.
A lényeg: a fémes részecskék elektromosan aktívak, a nem fémesek pedig nem."
Amikor alumíniumot teszel a mikrohullámú sütőbe, a szikrázás azért történik, mert a mikrohullámok (2,45 GHz-es rádiófrekvenciás sugárzás) kölcsönhatásba lépnek a fém szabad elektronjaival. Ez elektromos áramot indukál az alumínium felületén, és ha az alumínium éles szélekkel rendelkezik (pl. fóliánál), vagy ha más fémfelülethez közel van, az áram kisülése szikrákat okozhat. Ez egy fizikai jelenség, amely a mikrohullámú sütők nagy energiájú, zárt környezetére jellemző, ahol a hullámok koncentráltan verődnek vissza.
https://www.facebook.com/share/p/1892JT6BH3/